Pécsi 

Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetem 20 000 fős hallgatói létszámával, 1 600 oktatójával, kutatójával és 10 karával Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. Egészen 1367-ig visszanyúló gyökereivel hazánk első egyeteme. Klasszikus értékeket képvisel, egyidejűleg sikeresen alkalmazkodik a jelen és a jövő kihívásaihoz. Kiterjedt tudásterületet lefedő oktatási kínálatával messze meghaladja Pécs határait. Szekszárdon, Kaposváron, Szombathelyen, Zalaegerszegen és Zomborban jelentős képzési központja működik.

Kihívás

A Pécsi Tudományegyetem 2010 évben kezdeményezte, hogy a területgazdálkodási feladatait új, korábbiaktól eltérő alapokra helyezze. A feladata az volt, hogy a jelenlegi működési területek, adatbázisok és működési folyamatok tükrében kialakítsanak egy alapjaiban műszaki jellemzőket tartalmazó olyan nyilvántartást az egyetem számára, melyben az addigi és az elkövetkező években tervezett tevékenységei átláthatóan követhetők. Az első és legfontosabb szempont az volt, hogy az alap adatbázis meghatározó és korrekt legyen. Korábbi rendszerünk tapasztalataiból tanulva hátrányaként fedeztük fel, hogy az akkori felmérésből származó adataink már nem visszakereshetők, hiszen a kézzel készült skiccek illetve felmérési vázlatok adatai az adatbázisba kerülve elváltak egymástól, így az adatbázis elnevezésében tartalmazott több ’A’ épületet és nem kevés azonos sorszámú irodát.

Megoldás

Az elsődleges egyeztetések széles körben folytak, és a lehetséges információs alapoknál a műszaki, vagyongazdálkodási, informatikai valamint közgazdasági szempontok kerültek meghatározásra. Ezen szempontok alapján kezdődött meg a piackutatás annak érdekében, hogy mely informatikai szoftveres megoldások képesek legszélesebb körben biztosítani azokat a feltételeket, melyeket a rendszer kialakításánál illetve a későbbi üzemeltetésénél szem előtt kell majd tartanunk. Az előző adatbázisunk hibáinak elkerülését csak úgy láttuk biztosítottnak (műszaki paraméterekről lévén szó), ha az adatbázisunk grafikai alapokra épül, így az adatbázis későbbi elemei fizikai helyüket tekintve egyértelműen beazonosíthatók és lekövethetők.

A felmérés során két ütemben közel 440.000 négyzetméter került felmérésre, mely 246 épületben oszlott el. Létrejött az egyetem ingatlankataszterének hierarchikus felépítése. Az adatok jól meghatározható helyre kerültek, így áttekinthetőbbé váltak a felmérés során szerzett információk egyetlen többszörös csatolással rendelkező adatbázisban. Globális, átlátható és helyiségszintű adatbázis született, mely egy ilyen mértékű ingatlanállomány esetében elengedhetetlen. A megjelenés és a teljes szoftverkörnyezet, valamint a jelölésrendszer jellegének köszönhetően az alkalmazás idegenkedés nélkül használható. Logikai kapcsolatrendszerének átláthatósága révén nem nehéz alkalmazását készség szintre fejleszteni még annak sem, aki inkább rendelkezik üzemeltetési, mint informatikai tapasztalatokkal. Gyorsabban és egyszerűbben lehet adatokhoz jutni, illetve új adatokat bevinni, mint a korábbi rendszerek esetében.

„A Tungsram ArchiFM rendszere, alapjaiban változtatta meg az addigi ingatlan-nyilvántartási rendszerünket. Noha kezdetben csak egy BIM technológia alkalmazásával felépített helyiségszintű adatbázist szerettünk volna, hamar kiderült, hogy számtalan területen észrevétlenül ad segítséget, így működési folyamataink magától érthetődő kiszolgálója lett. Mindamellett, hogy CAFM rendszerük számos modullal rendelkezik, jól kapcsolható más rendszerekkel, így nem kényszeríti ki a már meglévő folyamatok átalakítását. A szolgáltató felé szoftverhasználatra tett észrevételeink hasznosnak bizonyulnak, így nem riadnak vissza egy verzió frissítéstől sem a közös siker érdekben.

Sillye Imre, főmérnök

www.pte.hu